The Daily Audio Bible
Today's audio is from the CEV. Switch to the CEV to read along with the audio.
Prófécia Damaszkusz ellen
23 Üzenet Damaszkusz városának:
„Hamát és Arpad[a] lakói kétségbeesnek,
mert rossz hírt hallottak.
Remegnek a félelemtől,
nem tudnak megnyugodni,
mint a háborgó tenger.
24 Damaszkusz népe erőtlen,
menekülni készül,
retteg és pánikba esett,
fájdalom és félelem tört rá,
mint szülési fájdalmak a vajúdó asszonyra.
25 Miért nem hagyták el ezt a híres várost,
amely oly vidám volt?
26 Ezért fiataljait az utcákon ölik meg,
harcosait mind levágják azon a napon
— mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura —,
27 én pedig tüzet gyújtok Damaszkusz kőfalán,
amely megemészti Benhadad[b] palotáit!”
Prófécia a keleti arab törzsek ellen
28 Kédár törzsei és Hácór területe felől, amelyeket Nebukadneccar, Babilónia királya legyőzött és meghódított, ezt mondja az Örökkévaló[c]:
„Induljatok,
támadjátok meg Kédár törzseit,
pusztítsátok kelet fiait!
29 Elveszik sátraikat, szőnyegeiket, eszközeiket,
nyájaikat, tevéiket, mindenüket!
Kiáltanak nekik: »Rémület mindenfelől!«
30 Hácór lakosai, fussatok messzire,
rejtőzzetek a barlangok mélyére!
— mondja az Örökkévaló. —
Mert Nebukadneccar, Babilónia királya
tervet készít ellenetek,
el akar pusztítani!”
31 „Induljatok,
vonuljatok föl a nemzet ellen,
amely biztonságban érzi magát,
gondtalan békességben él,
sem kapujuk, sem záruk nincsen,
egymaga lakik!
— mondja az Örökkévaló. —
32 Zsákmányoljátok el tevéiket és csordáikat!
Én pedig szétszórom ezt a nyírott hajú népet[d]
a négy égtáj felé.
Veszedelmet hozok rájuk mindenfelől.
— mondja az Örökkévaló. —
33 Hácór sakálok tanyája lesz,
örök pusztaság, ahol senki sem lakik többé,
még vándorok sem vernek sátrat benne.”
Prófécia Élám országa ellen
34 Az Örökkévaló szava, amelyet Jeremiás prófétának mondott Élámról,[e] Cidkijjá, Júda királya uralkodásának kezdetén. 35 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:
„Nézd! Összetöröm Élám íját,
legerősebb fegyverét!
36 Forgószelet küldök rá minden irányból,
rászabadítom a vihart a négy égtáj felől,
hogy szórja szét Élám népét a szélrózsa minden irányába.
A föld minden országába
elvetődnek bujdosó menekültjei.
37 Megrémítem őket ellenségeik előtt,
akik életükre törnek.
Izzó haragomban csapásokkal sújtom Élámot,
és gyilkoló kardot küldök utánuk,
amíg egészen elpusztítja őket
— mondja az Örökkévaló. —
38 Felállítom trónomat Élámban,
királyukat és fejedelmeiket pedig kiirtom belőle
— mondja az Örökkévaló. —
39 De az utolsó napokban visszahozom Élám népét a fogságból,
és sorsukat jóra fordítom”
— mondja az Örökkévaló.
Prófécia Babilónia pusztulásáról
50 Ezt az üzenetet az Örökkévaló jelentette ki Jeremiás prófétán keresztül Babilóniáról, a káldeusok országáról:
2 „Hirdessétek a nemzetek között,
mondjátok el mindenkinek,
adjatok jelt a zászlóval,
el ne titkoljátok!
Hirdessétek: Elesett Babilon városa!
Megszégyenült Bél,
Marduk hatalma megtört,
utálatos bálványaik megszégyenültek,
szobraikat összetörték!
3 Mert észak felől nagy sereg támad rá Babilonra, és az egész országot elpusztítja. Olyannyira, hogy annak minden lakosa rémülten menekül. Sem ember, sem állat nem lakik többé azon a földön.”
Kössünk az Örökkévalóval örök szövetséget!
4 „Abban az időben,
azokban a napokban
— mondja az Örökkévaló —,
Izráel és Júda népe együtt fordul az Örökkévalóhoz:
együtt mennek,
sírva keresik Istenüket, az Örökkévalót.
5 Keresik a Sionba vezető utat,
elszánják magukat, nekiindulnak,
így biztatják egymást: »Gyertek, kössük magunkat az Örökkévalóhoz,
kössünk vele örök szövetséget,
amely sohasem merül feledésbe!«”
6 „Népem olyanná lett, mint a szétszéledt, kóborló juhnyáj! Saját pásztoraik vezették tévútra, a hegyekre csábították és félrevezették őket. Egyik hegyről a másik halomra terelték juhaimat, s pihenő tanyájukat elfeledtették velük. 7 Aki csak rájuk talált, pusztította és felfalta juhaimat, s azt mondta: »Mi nem vétettünk semmit! Ők vétkeztek az Örökkévaló ellen, aki számukra az igazságosság otthona, és őseiknek reménye volt.«”
Fenyegető próféciák Babilónia ellen
8 „Fussatok el Babilóniából,
jöjjetek ki a káldeusok földjéről!
Legyetek ti az elsők, akik kijönnek,
mint bakok a juhnyáj előtt!
9 Mert nézzétek csak,
északról erős nemzetek seregét indítom meg,
elhozom őket Babilónia ellen!
Hadaik felsorakoznak, megtámadják,
elfoglalják a káldeusok földjét.
Harcosaik gyakorlott íjászok,
halálos nyilaik sohasem tévesztenek célt.
10 Káldeát kirabolják,
kedvükre kifosztják,
töméntelen zsákmányt szereznek”
— mondja az Örökkévaló.
11 „Babilónia népe, most örültök és ujjongtok,
hogy örökségem elpusztítottátok!
Ugrándozzatok, mint borjak a szérűn,[f]
nyerítsetek, mint a lovak!
12 De megszégyenül még földetek,
szülőanyátokat megalázzák:
utolsó lesz a nemzetek között,
kietlen pusztaság,
kopár sivatag marad a helyén.
13 Az Örökkévaló haragja miatt
lakatlan romhalmaz lesz belőle,
s aki csak arra jár, elborzad pusztulásán,
és fejét csóválva rémüldözik.”
14 „Íjászok, sorakozzatok föl Babilon ellen,
vegyétek körül, lőjétek,
ne sajnáljátok a nyilat,
mert az Örökkévaló ellen vétkezett!
15 Harsanjon körülötte diadalkiáltás,
mert bástyái leomlottak, falai ledőltek,
Babilon megadta magát.
Az Örökkévaló áll most bosszút Babilonon!
Igen, fizessetek meg neki,
s bánjatok vele úgy,
ahogy ő bánt a többiekkel!
16 Irtsátok ki földjéről mind a magvetőt,
mind az aratót!
Az ellenség fegyvere elől
Babilon szolgái mind fussanak népükhöz,
meneküljenek a saját földjükre!”
17 „Jaj, szétszéledt nyájam, Izráel!
Oroszlánok kergették szét:
először Asszíria királya szaggatta meg,
végül Nebukadneccar, Babilónia királya
törte össze csontjait.
18 Ezért megbüntetem Babilónia királyát és országát
— én mondom ezt, az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene —,
ahogy Asszíriával is tettem!
19 Nyájamat, Izráelt pedig visszaviszem a legelőjére,
hogy ismét a Kármelen és Básánban legeljen,
Gileádban és Efraim dombjain lakjon jól.
20 Abban az időben,
azokban a napokban
— mondja az Örökkévaló —,
kereshetik Izráel bűneit,
de nem találják sehol,
kereshetik Júda vétkeit,
de nincsenek,
mert megbocsátok a maradéknak,
akiket meghagyok.”
21 „Induljatok Babilon ellen,
támadjatok Merátaim földjére,
harcoljatok Pekód lakói ellen!
Öldököljétek őket,
pusztítsátok el teljesen,
úgy, ahogy rendeltem!
— az Örökkévaló parancsolja ezt. —
22 Harci zaj hallatszik az egész földön,
s mindenütt nagy pusztítás!
23 Hogy összetört az egész föld pörölye[g]!
Babilon pusztulásán elrémülnek a nemzetek.
24 Csapdát állítottam neked, Babilon,
bele is estél, mire észrevetted!
Megfogtalak, nem menekülhetsz,
mert az Örökkévaló ellen próbáltál küzdeni!
25 Kinyitotta fegyvertárát az Örökkévaló,
elővette haragjának fegyvereit,
mert dolga van az Örökkévalónak, a Seregek Istenének
a káldeusok országában.”
26 „Jöjjetek mindenfelől, támadjatok Babilonra!
Törjétek föl gabonaraktárait,
halmozzátok halomra a zsákmányt,
pusztítsátok el egészen,
míg semmi sem marad belőle!
27 Öldössétek le ifjú harcosait,
mint vágóhídon a fiatal bikákat!
Jaj nekik, mert eljött a nap,
büntetésük napja elérkezett!”
28 Halljátok? Akik Babilóniából kimenekültek, hirdetik Sionban, hogy Istenünk, az Örökkévaló bosszút állt a káldeusokon, bosszút állt Temploma lerombolásáért!
29 „Hívjátok össze mind az íjászokat!
Gyűjtsétek össze Babilon ellen őket!
Vegyétek körül a várost,
senki se menekülhessen!
Álljatok bosszút Babilonon,
minden gonosz tettéért,
s bánjatok vele úgy,
ahogy ő bánt a többiekkel!
Büntessétek meg,
mert az Örökkévaló ellen lázadt,
arcátlan büszkeséggel viselkedett
Izráel Szentjével szemben!
30 Ezért fiataljait az utcákon ölik meg,
harcosait mind levágják azon a napon”
— mondja az Örökkévaló.
31 „Lásd meg, Babilon, te kevély,
ellened fordulok
— mondja Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura —,
mert eljött a nap,
megbüntetésed ideje elérkezett!
32 Elbukik a kevély, és elterül,
senki nem állítja talpra többé.
Én pedig tüzet gyújtok városaiban,
amely eléget mindent benne és körülötte.”
33 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:
„Izráel és Júda népét egyaránt elnyomták ellenségeik,
szolgaságba kényszerítették,
s nem akarják őket szabadon engedni.
34 De Izráel és Júda Megváltója[h] erős,
Örökkévaló, a Seregek Ura a neve!
Felkarolja népét, megvédi őket,
békességet szerez a föld lakóinak,
de veszedelmet hoz Babilonra.”
35 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Halál a káldeusokra,
Babilon lakóira, fejedelmeire és bölcseire.
36 Halál a hazug jósokra,
— hogy derüljön ki, milyen bolondok!
Halál harcosaira,
hogy megrémüljenek,
37 halál harci szekereire, lovasaira,
sokfelől összegyűlt harcosaira
— legyenek olyanok, mint az asszonyok —,
pusztulás kincstáraira,
hogy kirabolják,
38 aszály vizeire,
hogy folyói kiszáradjanak,
— mert szörnyűséges bálványok országa ez,
és miattuk lakói mind bolondok!
39 Babilon úgy elpusztul, hogy soha többé nem lakik benne senki. Nemzedékről nemzedékre lakatlan marad. Csak sakálok, struccok és egyéb sivatagi vadállatok tanyáznak romjain.
40 Mert ahogy Isten elpusztította Sodomát, Gomorát és szomszédait — mondja az Örökkévaló —, úgy jár Babilon is: tökéletesen elpusztul. Senki sem lakik benne többé, még vándorok sem vernek sátrat a helyén.”
41 „Nézzétek! Idegen nemzet jön észak felől,
nagy királyok nagy serege indul messzi földről!
42 Kezükben íj és lándzsa,
kegyetlen szívük nem könyörül,
hangjuk, mint a tenger zúgása,
hatalmas lovas sereg!
Mind harcra készülnek,
ellened, Babilon!
43 Hallja hírét a közelgő seregnek Babilon királya:
lehanyatlik karja, és megdermed,
megragadja szívét a rettegés,
mint szülési fájdalmak a vajúdó asszonyt.”
44 „Ahogy az oroszlán feljön a Jordán menti sűrű bozótosból a dúsan zöldellő legelőre, és szétkergeti a nyájat, úgy török rá én is Babilon népére, s hirtelen elűzöm őket földjükről. Azután választottamat helyezem föléjük, hogy uralkodjon rajtuk.
Kicsoda hasonlítható hozzám?
Ki vonhat engem felelősségre?
Melyik uralkodó állhat ellen nekem?
45 Tudjátok meg, mit tervezett az Örökkévaló Babilon ellen,
mit határozott a káldeusok földje felől:
Ellenségeik elhurcolják őket,
még a kicsiny bárányokat is,
legelőik pedig pusztán maradnak.
46 Babilon bukásától még a föld is megremeg,
jajkiáltásuk hangzik a nemzetek között.”
1 Üdvözlet Páltól, aki Isten rabszolgája és Jézus Krisztus apostola. Isten engem azért küldött el, hogy a választottaiban megerősítsem az iránta való bizalmat és hitet, hogy segítsek nekik az igazság mélyebb megismerésében, hogy ezáltal Isten tetszése szerint éljenek. 2 Ez a hit abból a reménységből származik, hogy Isten — aki teljesen szavahihető — örök életet ad nekünk, amint azt már az idők kezdete előtt megígérte. 3 Most pedig az általa választott időben nyilvánosságra hozta ezt az örök életet azáltal, hogy az erről szóló örömüzenetét mindenkivel megismertette.
Üdvözítő Istenünk rám bízta és megparancsolta, hogy ezt az üzenetét mindenkinek hirdessem.
4 Titusznak szól ez a levél, aki olyan, mintha a fiam lenne, mivel mindkettőnkben ugyanaz a hit él.
Atyánk, az Isten, és Megmentőnk, Krisztus Jézus adjon neked kegyelmet és békességet!
Kik alkalmasak gyülekezeti vezetőnek?
5 Azért hagytalak téged, egy időre még Kréta szigetén, hogy fejezd be azokat a dolgokat, amelyek elintézetlenül maradtak, és hogy jelölj ki minden városban gyülekezeti vezetőket, ahogyan azt meghagytam neked.
6 Gyülekezeti vezetőknek olyok alkalmasak, akiket nem lehet jogosan vádolni semmilyen bűnnel, akik hűségesek egyetlen feleségükhöz, s ezen felül akiknek gyermekei is hívők,[a] engedelmesek és rendes életet élnek. 7 Aki gyülekezeti vezető, az Isten népére visel gondot, ezért szükséges, hogy kifogástalan életet éljen, és ne lehessen jogosan vádolni. Szükséges, hogy ne legyen önfejű, vagy beképzelt, ne legyen hirtelen haragú vagy részeges, se kötekedő, verekedő, vagy olyan, aki mások kárára próbál meggazdagodni. 8 Legyen vendégszerető, a jóra hajlandó, szélsőségektől mentes, józan gondolkodású és igazságos. Isten tetszésére éljen, és uralkodjon önmagán. 9 Ragaszkodjon azokhoz az igazságokhoz, amelyeket tanítunk, és éljen azok szerint. Legyen képes rá, hogy az embereket az egészséges tanítással bátorítsa, az ellenkezőket pedig meggyőzze.
10 Ez azért is fontos, mert sokan vannak — különösen a zsidók között —, akik engedetlenek, össze-vissza beszélnek és másokat rossz útra vezetnek.[b] 11 A gyülekezeti vezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy az ilyeneket elhallgattassa. Ezek az engedetlenek egész családokat dúlnak fel azzal, hogy olyan dolgokat tanítank, amelyeket nem lenne szabad. Mindezt aljas módon, haszonszerzés céljából teszik. 12 Az egyik krétai próféta ezt mondta:
„A krétaiak folyton hazudnak,
gonoszak, vadak, lusták,
s mindig csak a hasukkal törődnek.”
13 Ez a mondás igaz. Ezért bánj velük szigorúan, és figyelmeztesd őket, hogy egészségesek legyenek a hitben, 14 és ne foglalkozzanak többé zsidó legendákkal, se az igazságnak hátat fordító emberek parancsolataival!
15 A szellemileg tiszta ember számára minden étel és egyéb dolog is elfogadható. Azonban a romlottaknak és a hitetleneknek semmi sem tiszta, mivel a gondolkodásmódjuk és a lelkiismeretük is megromlott. 16 Azt állítják, hogy ismerik Istent, de amit tesznek, az ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja: utálatosak, engedetlenek, és már képtelenek bármiféle jóra.
97 Uralkodik az Örökkévaló, mint király!
Örüljön a föld, vigadjanak a szigetek!
2 Felhő és sűrű homály veszi körül az Örökkévalót,
trónjának alapja igazságosság és jogosság!
3 Előtte tűz jár,
és megégeti ellenségeit!
4 Villámai megvilágítják a földkerekséget,
látják az emberek és félve reszketnek!
5 Még a hegyek is megolvadnak az Örökkévaló előtt,
az egész Föld Ura előtt!
6 A Menny hirdeti igazságos voltát,
és mindenki meglátja dicsőségét!
7 De szégyent vallanak,
akik bálványokat imádnak,
és saját „isteneikkel” dicsekednek,
mert isteneik mind meghajolnak
az Örökkévaló előtt!
8 Hallja ezt Sion, és örül,
Júda városai ujjonganak
az Örökkévaló ítéleteinek!
9 Mert te vagy, Örökkévaló, a leghatalmasabb,
s uralkodsz az egész Föld fölött!
Fenségesebb vagy, mint az idegen istenek!
10 Ti, akik szeretitek az Örökkévalót,
gyűlöljétek a gonoszt!
Megőrzi az Örökkévaló hűségeseinek életét,
és a gonoszok kezéből kimenti őket!
11 Világosság ragyog az igazak ösvényére,
és boldogság az egyenes lelkűek útjaira.
12 Örüljetek az Örökkévalóban, ti igazak,
adjatok hálát neki, és tiszteljétek őt!
Zsoltár.
98 Énekeljetek az Örökkévalónak új éneket,
mert új és csodálatos dolgokat tett,
jobb keze, szent karja
győzelmet szerzett!
2 Megmutatta szabadító hatalmát a népeknek,
megmutatta nekik igazságát.
3 Ismét hűséggel és szeretettel
fordult Izráel népéhez!
Látták ezt a Föld népei, mind,
bizony, meglátták Istenünk szabadító erejét!
4 Énekeljen az Örökkévalónak minden ember!
Énekeljetek dicséretet, örüljetek és kiáltsatok!
5 Zsoltárokat énekeljetek az Örökkévalónak,
hárfával kísérve,
hárfával és a többi hangszerekkel!
6 Fújjátok meg a trombitát és a sófárt,
Királyunk, az Örökkévaló előtt!
7 Énekeljen az Örökkévalónak a tenger,
és a tengeri teremtmények mind,
énekeljen az egész Föld,
és minden lakosa!
8 Tapsoljatok örömmel, folyók,
táncoljatok, hegyek!
9 Énekeljetek az Örökkévalónak, aki jön!
Mert valóban eljön,
hogy megítéljen minden embert.
Igazságosan ítél az egész Földön,
és méltányosan ítéli a népeket!
13 Azt mondja a lusta, ha otthon akar maradni:
„Nem mehetek ki, mert oroszlán járkál az utcán!”
14 Ide-oda forog ágyán a lusta,
mint az ajtó a sarkán.
15 Kinyújtja kezét a tálba,
de szájához már nem emeli — ilyen a lusta.
16 A lusta hétszer okosabbnak gondolja magát azoknál,
akik valóban bölcsek.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center