The Daily Audio Bible
Today's audio is from the EHV. Switch to the EHV to read along with the audio.
Emlékeztetés az Úr csodáira
11 Szeresd az Urat, a te Istenedet, és tartsd meg mindenkor, amit ő elrendelt: rendelkezéseit, döntéseit és parancsolatait!
2 Ti már ismeritek, nem úgy mint fiaitok, akik nem ismerik, mert nem látták Isteneteknek, az Úrnak a fenyítését, nagyságát, erős kezét és kinyújtott karját,
3 azokat a jeleket és cselekedeteket, amelyeket Egyiptomban vitt véghez Egyiptom királyán, a fáraón és egész országán;
4 és hogy mit tett Egyiptom haderejével, lovaival és harci kocsijaival, hogyan árasztotta rájuk a Vörös-tenger vizét, amikor üldöztek benneteket, és hogyan veszítette el őket az Úr mindmáig;
5 és hogy mit tett veletek a pusztában, míg el nem érkeztetek erre a helyre;
6 mit tett Dátánnal és Abírámmal, Rúben fiának, Eliábnak a fiaival, amikor feltátotta száját a föld, és elnyelte őket házuk népével, sátraikkal és minden jószágukkal együtt, ami az övék volt egész Izráelben.
7 Ti a saját szemetekkel láttátok az Úrnak valamennyi nagy tettét, amelyet véghezvitt.
Az engedelmesség áldása és az engedetlenség átka
8 Tartsátok meg mindazt a parancsolatot, amelyet én ma parancsolok nektek, hogy erősek legyetek, bemehessetek és birtokba vehessétek azt a földet, ahova most átkeltek, hogy birtokba vegyétek;
9 és hogy hosszú ideig élhessetek azon a földön, amelyről megesküdött az Úr atyáitoknak, hogy nekik és utódaiknak adja azt a tejjel és mézzel folyó földet.
10 Mert az a föld, ahova most bemégy, hogy birtokba vedd, nem olyan, mint Egyiptom földje, ahonnan kijöttetek. Ott, ha elvetetted a magot, a lábaddal kellett öntöznöd, mint a zöldséges kertet.
11 Az a föld pedig, ahova most átkeltek, hogy birtokba vegyétek, hegyes-völgyes föld, az égből hulló eső vize itatja.
12 Az Úr, a te Istened viseli gondját annak a földnek, állandóan szemmel tartja azt Istened, az Úr, az év elejétől az év végéig.
13 Ha engedelmesen hallgattok parancsaimra, amelyeket ma parancsolok nektek, ha szeretni fogjátok Isteneteket, az Urat, ha teljes szívvel és teljes lélekkel szolgáljátok őt,
14 akkor esőt adok földetekre a maga idejében, korai és kései esőt, és betakaríthatod gabonádat, mustodat és olajodat.
15 Adok füvet a meződre állataidnak, és te is ehetsz, és jóllakhatsz.
16 Vigyázzatok, hogy szívetek el ne csábítson benneteket, el ne hajoljatok, ne szolgáljatok más isteneket, és ne boruljatok le azok előtt,
17 mert akkor fellángol az Úr haragja ellenetek, bezárja az eget, nem lesz eső, és a föld nem hozza meg termését, ti pedig hamar kivesztek arról a jó földről, amelyet az Úr ad nektek.
18 Vegyétek azért a szívetekre és lelketekre ezeket az igéket, kössétek jelül a kezetekre, és legyenek fejdíszként a homlokotokon.
19 Tanítsátok meg ezeket a fiaitoknak is, beszélj róluk, ha otthon vagy, és ha úton jársz, ha lefekszel, és ha felkelsz.
20 Írd fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra,
21 hogy hosszú ideig éljetek, és éljenek fiaitok is azon a földön, amelyről megesküdött az Úr atyáitoknak, hogy nekik adja, amíg csak ég lesz a föld fölött.
22 Ha hűségesen megtartjátok mindezeket a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok nektek, és teljesítitek; ha szeretni fogjátok Isteneteket, az Urat, és mindenben az ő útjain jártok, és hozzá ragaszkodtok,
23 akkor meghódoltatja előttetek az Úr mindezeket a népeket, nálatok nagyobb és erősebb népeket hódítotok meg.
24 Tietek lesz minden hely, amelyre lábatokkal léptek. A pusztától a Libánonig, és a folyamtól, az Eufrátesz folyamtól a nyugati tengerig terjed határotok.
25 Senki sem állhat meg veletek szemben. Rettegést és félelmet kelt Istenetek, az Úr, az egész országban, ahova csak léptek, ahogyan megígérte nektek.
26 Nézd, én ma áldást és átkot adok elétek.
27 Áldást, ha hallgattok az Úrnak, Isteneteknek a parancsolataira, amelyeket én ma megparancsolok nektek.
28 De átkot, ha nem hallgattok az Úrnak, Isteneteknek a parancsolataira, és letértek arról az útról, amelyet én ma megparancsolok nektek, és más isteneket követtek, akiket nem ismertek.
29 Amikor bevisz téged Istened, az Úr arra a földre, amelyre bemégy, hogy birtokba vedd azt, mondd el az áldást a Garizim hegyén, az átkot pedig az Ébál hegyén.
30 Ott vannak ezek a Jordánon túl a nyugati út mögött a kánaániak földjén, akik a síkságon laknak Gilgállal szemben, Móre tölgyfái mellett.
31 Ti most átkeltek a Jordánon, hogy bemenjetek, és birtokba vegyétek azt a földet, amelyet Istenetek, az Úr ad nektek. Birtokba is veszitek, és ott laktok majd.
32 De vigyázzatok, teljesítsétek mindazokat a rendelkezéseket és döntéseket, amelyeket én ma elétek adok!
Csak egy helyen szabad áldozni
12 Ezeket a rendelkezéseket és döntéseket kell azon a földön, amelyet atyáid Istene, az Úr ad nektek birtokul, megtartanotok és teljesítenetek mindenkor, amíg csak azon a földön éltek:
2 El kell pusztítanotok mindazokat a helyeket, ahol az általatok meghódítandó népek szolgálják isteneiket, a magas hegyeken és halmokon, és minden zöldellő fa alatt.
3 Romboljátok le oltáraikat, törjétek össze szent oszlopaikat, égessétek el szent fáikat, isteneik szobrait pedig vágjátok darabokra! Még a nevüket is irtsátok ki arról a helyről!
4 De ne így tegyetek Istenetekkel, az Úrral.
5 Hanem azt a helyet keressétek fel, és oda menjetek, amelyet kiválaszt Istenetek az Úr valamennyi törzsetek közül, hogy oda helyezze nevét, és ott lakjék.
6 Oda vigyétek égőáldozataitokat és véresáldozataitokat, tizedeiteket és felajánlásaitokat, fogadalmi és önkéntes áldozataitokat, marháitok és juhaitok elsőszülöttjét.
7 Ott egyetek Isteneteknek, az Úrnak a színe előtt, és örüljetek házatok népével együtt minden szerzeményeteknek, amellyel megáld Istenetek, az Úr.
8 Ne tegyetek úgy, ahogyan mi itt ma teszünk: mindenki ahogyan jónak látja.
9 Mert még nem mentetek be a nyugalom helyére, az örökségbe, amelyet Istened, az Úr ad neked.
10 Majd ha átkeltek a Jordánon, és letelepedtek azon a földön, amelyet örökségül ad nektek Istenetek, az Úr, amikor már nyugton lesztek a körülöttetek levő összes ellenségetektől, és biztonságban laktok,
11 akkor arra a helyre, amelyet kiválaszt Istenetek, az Úr, hogy ott lakjék az ő neve, oda vigyétek mindazt, amit parancsolok nektek: égőáldozataitokat és véresáldozataitokat, tizedeiteket, felajánlásaitokat és fogadalmi áldozataitok legjavát,amit csak az Úrnak fogadtok.
12 Örvendezzetek Isteneteknek, az Úrnak színe előtt fiaitokkal és leányaitokkal, szolgáitokkal és szolgálóitokkal együtt, meg a lévitával együtt, aki a lakóhelyeden van, mert neki nincs örökrésze közöttetek.
13 Vigyázz, ne áldozd fel égőáldozataidat bármelyik helyen, amelyet látsz,
14 hanem csak azon a helyen, amelyet kiválaszt az Úr egyik törzsedben. Ott áldozd fel égőáldozataidat, és ott teljesítsd mindazt, amit én parancsolok neked!
15 Amikor csak kívánod, bármely lakóhelyeden vághatsz és ehetsz húst, amennyivel megáldott és amit adott neked Istened, az Úr. Tisztátalan és tiszta ember egyaránt eheti azt, gazellát vagy szarvast is.
16 Csak a vért nem ehetitek meg. Öntsd azt a földre, mint a vizet!
17 Nem szabad megenned lakóhelyeden sem gabonádnak, sem mustodnak, sem olajodnak a tizedét, sem marhádnak és juhodnak az elsőszülöttjét, sem fogadalmi ajándékaidat, amelyeket fogadsz, sem önkéntes áldozataidat, sem felajánlásaidat.
18 Csak Istenednek, az Úrnak a színe előtt, azon a helyen, amelyet kiválaszt Istened, az Úr, ott eheted meg azokat fiaddal és leányoddal, szolgáddal és szolgálóddal együtt, meg a lévitával együtt, aki lakóhelyeden van, és örvendezzél Istenednek, az Úrnak színe előtt minden szerzeményednek.
19 Vigyázz, ne hagyd magára a lévitát, amíg csak földeden élsz!
A vért nem szabad megenni
20 Ha majd kiterjeszti határodat Istened, az Úr, ahogyan megígérte, és arra gondolsz, hogy jó volna húst enni, mert húst kívánsz enni: egyél húst, amennyit csak kívánsz.
21 Ha messze lesz tőled az a hely, amelyet kiválaszt Istened, az Úr, hogy odahelyezze nevét, akkor is vághatsz marháidból és juhaidból, amit az Úr ad neked, ahogy parancsoltam neked. Ehetsz lakóhelyeden, amennyit csak kívánsz.
22 Megeheted ugyanúgy, ahogy a gazellát és a szarvast megeszik, tisztátalan és tiszta ember egyaránt megeheti.
23 De abban légy állhatatos, hogy vért ne egyél, mert a vér lélek. Ne egyél lelket a hússal együtt!
24 Ne edd meg azt, hanem öntsd a földre, mint a vizet.
25 Ne edd meg azt, hogy jó dolgod legyen neked és utódaidnak. Ha így cselekszel, azt helyesnek látja az Úr.
26 De ha abból, amid lesz, valamit az Úrnak szentelsz, vagy fogadalommal felajánlasz, azt vidd el magaddal arra a helyre, amelyet kiválaszt az Úr.
27 Égőáldozataidat húsával-vérével együtt tedd Istenednek, az Úrnak az oltárára. Véresáldozataidnak a vérét pedig öntsd Istenednek, az Úrnak az oltárára, a húsát megeheted.
28 Tartsd meg engedelmesen mindezeket az igéket, amelyeket én parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen neked és utódaidnak mindenkor. Ha így cselekszel, azt jónak és helyesnek tartja majd Istened, az Úr.
29 Ha majd kiirtja Istened, az Úr azokat a népeket onnan, ahova bemégy, hogy elűzd azokat magad elől, és ha elűzöd őket, és a földjükön laksz,
30 vigyázz, hogy tőrbe ne ess, azokat követve, akik kipusztultak előled. Ne kérdezősködj isteneikről, és ne mondd: Hogyan tisztelik ezek a népek az isteneiket? Én is úgy akarok tenni!
31 Ne tégy úgy az Úrral, a te Isteneddel, mert azok csupa olyan dolgot tettek isteneik tiszteletére, ami az Úr előtt utálatos, és amit gyűlöl. Még fiaikat és leányaikat is elégették isteneiknek.
Jézus lecsendesíti a tengert(A)
22 Történt egy napon, hogy Jézus tanítványaival együtt hajóra szállt, és így szólt hozzájuk: "Menjünk át a tó túlsó partjára!" El is indultak.
23 Miközben hajóztak, ő elaludt. Ekkor szélvihar csapott le a tóra, és a hajó kezdett vízzel megtelni, úgyhogy veszélyben forogtak.
24 Ekkor odamentek hozzá, felébresztették, és így szóltak: "Mester, Mester, elveszünk!" Ő pedig felkelt, ráparancsolt a hullámokra, mire azok lecsillapodtak, és csendesség lett.
25 Aztán ezt kérdezte tőlük: "Hol van a ti hitetek?" Ők pedig megrettenve és csodálkozva így szóltak egymáshoz: "Hát ki ez, hogy a szeleknek és a víznek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki?"
Jézus meggyógyítja a gadarai megszállottat(B)
26 Azután áthajóztak a gadaraiak földjére, amely Galileával átellenben fekszik.
27 Amikor partra szállt, a város felől szembejött vele egy ember, akiben ördögök voltak. Már régóta nem vett magára ruhát, és nem házban lakott, hanem sírboltokban.
28 Amikor meglátta Jézust, felkiáltott, leborult eléje, és hangosan ezt mondta: "Mi közöm hozzád Jézus, a magasságos Isten Fia? Kérlek, ne gyötörj engem!"
29 Jézus megparancsolta ugyanis a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki ebből az emberből. Mivel az régóta tartotta megszállva, láncokkal és bilincsekkel kötözték meg, úgy őrizték, de ő elszaggatta a kötelékeket, a gonosz lélek meg a pusztába hajtotta.
30 Jézus erre megkérdezte tőle: "Mi a neved?" Az így felelt: "Légió!" - mert sok ördög költözött bele.
31 Ezek nagyon kérték őt, ne parancsolja őket vissza az alvilágba.
32 Ott a hegyen legelészett egy nagy disznónyáj; azt kérték tehát a gonosz lelkek, engedje meg, hogy azokba mehessenek. Ő pedig megengedte nekik.
33 Kijöttek hát az ördögök az emberből, és belementek a disznókba. Ekkor a nyáj a meredekről a tóba rohant, és belefulladt.
34 A pásztorok a történtek láttára elfutottak, és hírül vitték ezt a városba és a falvakba.
35 Az emberek erre kijöttek, hogy lássák, mi történt. Amikor odaértek Jézushoz, és ott találták azt az embert, akiből kimentek az ördögök, amint felöltözve és ép elmével ül Jézus lábánál, megrettentek.
36 Akik látták, elbeszélték nekik, hogyan szabadult meg a megszállott.
37 Ekkor Gadara vidékének egész népe kérte őt, hogy távozzon közülük, mert nagy félelem lett úrrá rajtuk. Jézus ekkor hajóra szállt, és visszatért.
38 Az az ember pedig, akiből kimentek az ördögök, arra kérte, hogy vele maradhasson. De Jézus elküldte, ezt mondva neki:
39 "Térj haza, és beszéld el, mit tett veled az Isten." Ő pedig elment, és hirdette az egész városban, hogy milyen nagy jót tett vele Jézus.
Könyörgés segítségért(A)
70 A karmesternek: Dávidé, emlékeztetőül.
2 Istenem, ments meg engem, URam, siess segítségemre!
3 Szégyenkezzenek és piruljanak, akik életemre törnek! Riadjanak vissza, és érje gyalázat azokat, akik bajomban gyönyörködnek!
4 Távozzanak megszégyenülve, akik hahotázva beszélnek rólam!
5 Örüljenek és örvendezzenek benned mindazok, akik téged keresnek! Akik szabadításodra vágyódnak, hadd mondhassák mindig, hogy nagy az Isten!
6 De én nyomorult és szegény vagyok, siess hozzám, Istenem! Te vagy segítségem és megmentőm, URam, ne késlekedj!
4 A derék asszony urának koronája, de mint a csontszú, olyan a szégyentelen.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society