The Daily Audio Bible
Today's audio is from the NET. Switch to the NET to read along with the audio.
A Jordántól keletre eső országrész felosztása
32 Rúben és Gád fiainak igen sok jószága volt. Amikor látták, hogy Jazér és Gileád földje mennyire jószágtartásra való hely,
2 akkor Gád és Rúben fiai odamentek Mózeshez és Eleázár paphoz, meg a közösség vezető embereihez, és ezt mondták:
3 Atárót, Díbón, Jazér, Nimrá, Hesbón, Elálé, Szebám, Nebó és Beón,
4 az a föld, amelyet megvert az Úr Izráel közössége előtt, jószágtartásra való föld, szolgáidnak pedig van jószáguk.
5 Ha jóindulattal vagy hozzánk - mondták -, hadd kapják meg szolgáid ezt a földet örökségül, és ne vigyél át bennünket a Jordánon!
6 Mózes ezt felelte Gád és Rúben fiainak: Ti itt akartok maradni, amikor testvéreitek harcba vonulnak?!
7 Miért akarjátok elvenni Izráel fiainak a bátorságát attól, hogy átkeljenek arra a földre, amelyet az Úr adott nekik?
8 Atyáitok is így cselekedtek, amikor elküldtem őket Kádés-Barneából, hogy megtekintsék az országot.
9 Fölmentek az Eskól-völgyig, és megnézték az országot, de elvették Izráel fiainak a bátorságát attól, hogy bemenjenek abba az országba, amelyet nekik adott az Úr.
10 Ezért fellángolt az Úr haragja azon a napon, és így esküdött meg:
11 Az Egyiptomból feljött férfiak, húszévestől fölfelé, nem látják meg azt a földet, amelyet esküvel ígértem oda Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, mivel nem követtek engem tökéletesen,
12 kivéve Kálébot, a kenizzi Jefunne fiát és Józsuét, Nún fiát, mivel ők tökéletesen követték az Urat.
13 Fellángolt az Úr haragja Izráel ellen, hagyta őket bolyongani a pusztában negyven évig, míg ki nem pusztult az az egész nemzedék, amely olyat követett el, ami nem tetszett az Úrnak.
14 És most ti, vétkes emberek fajzata, atyáitok nyomdokába léptek, hogy még növeljétek az Úr Izráel ellen fellángolt haragját?!
15 Ha elfordultok tőle, még tovább hagyja népét bolyongani a pusztában, és az egész népnek vesztét okozzátok.
16 Ekkor közelebb léptek hozzá, és ezt mondták: Csak juhaklokat építünk itt a jószágnak, meg városokat a családunknak,
17 de mi magunk hamarosan fölfegyverkezünk, és megyünk Izráel fiai előtt, míg be nem visszük őket a területükre. Csak a családunk lakjék megerősített városokban az ország lakosai miatt.
18 Nem térünk vissza házainkba, amíg meg nem kapja minden izráeli a maga örökségét.
19 Hiszen mi nem akarunk velük együtt örökséget kapni ott a Jordánon túl, mert már jutott nekünk örökség a Jordánon innen, keleten.
20 Mózes így felelt nekik: Ha így cselekesztek, ha fölfegyverkeztek a harcra az Úr színe előtt,
21 és átkel a Jordánon minden fegyveres ember az Úr színe előtt, amíg ő ki nem űzi ellenségeit maga elől,
22 és ha akkor tértek vissza, amikor meghódol az a föld az Úr előtt, akkor ártatlanok lesztek az Úr és Izráel szemében, és örökségül kapjátok ezt a földet az Úrtól.
23 De ha nem így cselekesztek, vétkeztek az Úr ellen. Tudjátok meg, hogy utolér benneteket vétketek büntetése.
24 Építsetek városokat családotoknak és aklokat nyájaitoknak, de amit kimondtatok, azt tegyétek meg!
25 Akkor ezt mondták Gád és Rúben fiai Mózesnek: Úgy cselekszenek szolgáid, ahogyan te parancsolod, urunk!
26 Családunk, asszonyaink, jószágunk és mindenféle állatunk ott marad Gileád városaiban.
27 Szolgáid pedig mindnyájan fegyveresen hadba vonulnak az Úr előtt, ahogyan te, uram, kívánod.
28 Mózes parancsot adott Eleázár papnak és Józsuénak, Nún fiának, meg az izráeli törzsek családfőinek,
29 és ezt mondta nekik: Ha Gád és Rúben fiai átkelnek veletek a Jordánon, mindnyájan fölfegyverkezve a harcra az Úr színe előtt, és ha majd meghódol az a föld előttetek, akkor adjátok nekik Gileád földjét örökségül.
30 Ha azonban nem kelnek át veletek fegyveresen, akkor köztetek kapjanak örökséget Kánaán földjén.
31 Gád és Rúben fiai így válaszoltak: Úgy cselekszünk, ahogyan az Úr meghagyta szolgáidnak.
32 Mi átkelünk fegyveresen az Úr színe előtt Kánaán földjére, de birtokunk legyen itt, a Jordánon innen.
33 Mózes tehát Gád és Rúben fiainak, meg József fiai közül Manassé törzse felének adta Szíhónnak, az emóriak királyának országát és Ógnak, Básán királyának országát, azt a földet a területén levő városokkal együtt, az országban mindenfelé levő városokkal.
34 Ott építették föl Gád fiai Díbónt, Atárótot és Aróért,
35 Atrót-Sófánt, Jazért és Jogbohát,
36 Bét-Nimrát és Bét-Háránt, ezeket az erős városokat és juhaklokat.
37 Rúben fiai pedig fölépítették Hesbónt, Elálét és Kirjátaimot,
38 Nebót, Baal-Meónt, amelyeknek megváltoztatták a nevét, továbbá Szibmát. Így nevezték el azokat a városokat, amelyeket fölépítettek.
39 Manassé fiának, Mákírnak a fiai pedig Gileádba vonultak, és elfoglalták azt. Kiűzték az ott lakó emóriakat.
40 Mózes Manassé fiának, Mákírnak adta Gileádot, és az ott telepedett le.
41 Manassé másik fia, Jáír fölvonult, és elfoglalta azoknak a sátorfalvait. Elnevezte azokat Jáír sátorfalvainak.
42 Nóbah is fölvonult, elfoglalta Kenátot és falvait, és a maga nevéről Nóbahnak nevezte el.
Izráel táborhelyei a pusztában
33 Ezek Izráel fiainak a táborhelyei attól fogva, hogy seregeik Mózes és Áron vezetésével kivonultak Egyiptomból.
2 Mózes ugyanis följegyezte az Úr parancsára elindulásukat az egyes táborhelyekről. Ezek azok a táborhelyek, ahonnan elindultak:
3 Útnak indultak Ramszészból az első hónapban, az első hónap tizenötödik napján. A páskát követő napon jöttek ki Izráel fiai az Úr kezének oltalma alatt egész Egyiptom szeme láttára,
4 miközben az egyiptomiak sorra temették mindazokat az elsőszülötteket, akiket megölt az Úr, mert az Úr ítéletet tartott isteneiken.
5 Útnak indultak tehát Izráel fiai Ramszészból, és tábort ütöttek Szukkótban.
6 Elindultak Szukkótból, és tábort ütöttek Étámban, a puszta szélén.
7 Elindultak Étámból, és Pí-Hahírót felé fordultak Baal-Cáfónnal szemben, és tábort ütöttek Migdól előtt.
8 Elindultak Pí-Hahírótból, és a tengeren átkelve elérkeztek a pusztába. Háromnapi utat tettek meg az Étám-pusztában, és tábort ütöttek Márában.
9 Elindultak Márából, és eljutottak Élimbe. Élimben volt tizenkét forrás és hetven pálmafa. Tábort ütöttek ott.
10 Elindultak Élimből, és tábort ütöttek a Vörös-tenger mellett.
11 Elindultak a Vörös-tengertől, és tábort ütöttek a Szin-pusztában.
12 Elindultak a Szin-pusztából, és tábort ütöttek Dofkában.
13 Elindultak Dofkából, és tábort ütöttek Álúsban.
14 Elindultak Álúsból, és tábort ütöttek Refídímben. Ott nem volt a népnek ivóvize.
15 Elindultak Refídímből, és tábort ütöttek a Sínai-pusztában.
16 Elindultak a Sínai-pusztából, és tábort ütöttek Kibrót-Hattaavában.
17 Elindultak Kibrót-Hattaavából, és tábort ütöttek Hacérótban.
18 Elindultak Hacérótból, és tábort ütöttek Ritmában.
19 Elindultak Ritmából, és tábort ütöttek Rimmón-Perecben.
20 Elindultak Rimmón-Perecből, és tábort ütöttek Libnában.
21 Elindultak Libnából, és tábort ütöttek Risszában.
22 Elindultak Risszából, és tábort ütöttek Kehélátában.
23 Elindultak Kehélátából, és tábort ütöttek a Sefer-hegynél.
24 Elindultak a Sefer-hegytől, és tábort ütöttek Harádában.
25 Elindultak Harádából, és tábort ütöttek Makhélótban.
26 Elindultak Makhélótból, és tábort ütöttek Tahatban.
27 Elindultak Tahatból, és tábort ütöttek Terahban.
28 Elindultak Terahból, és tábort ütöttek Mitkában.
29 Elindultak Mitkából, és tábort ütöttek Hasmónában.
30 Elindultak Hasmónából, és tábort ütöttek Mószérótban.
31 Elindultak Mószérótból, és tábort ütöttek Bené-Jaakánban.
32 Elindultak Bené-Jaakánból, és tábort ütöttek Hór-Haggidgádban.
33 Elindultak Hór-Haggidgádból, és tábort ütöttek Jotbátában.
34 Elindultak Jotbátából, és tábort ütöttek Abrónában.
35 Elindultak Abrónából, és tábort ütöttek Ecjón-Geberben.
36 Elindultak Ecjón-Geberből, és tábort ütöttek a Cin-pusztában levő Kádésban.
37 Elindultak Kádésból, és tábort ütöttek a Hór-hegynél, Edóm országának a határán.
38 Ott Áron főpap fölment a Hór-hegyre az Úr parancsa szerint, és meghalt a negyvenedik esztendőben, az ötödik hónap elsején, azután, hogy Izráel fiai kijöttek Egyiptomból.
39 Áron százhuszonhárom esztendős volt, amikor meghalt a Hór-hegyen.
Jézus tisztátalan lelket űz ki(A)
31 Jézus lement Kapernaumba, Galilea egyik városába, és tanította őket szombaton;
32 ők pedig álmélkodtak tanításán, mert szavának hatalma volt.
33 A zsinagógában volt egy tisztátalan, ördögi lélektől megszállott ember, aki hangosan felkiáltott:
34 "Ah, mi közünk hozzád názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy, az Isten Szentje!"
35 Jézus azonban ráparancsolt: "Némulj el, és menj ki belőle!" Erre az ördög odavetette őt közéjük, kiment belőle, de semmi kárt nem tett benne.
36 Ekkor rémület fogta el mindnyájukat, és így szóltak egymáshoz: "Milyen beszéd ez? Hatalommal és erővel parancsol a tisztátalan lelkeknek, és azok kimennek!"
37 És elterjedt a híre mindenütt a környéken.
Jézus meggyógyítja Péter anyósát(B)
38 A zsinagógából eltávozva elment Simon házába. Simon anyósát pedig magas láz gyötörte, és szóltak az érdekében Jézusnak.
39 Jézus ekkor fölébe hajolva ráparancsolt a lázra, mire a láz elhagyta az asszonyt. Ő pedig azonnal felkelt, és szolgált nekik.
Jézus sok beteget meggyógyít(C)
40 Napnyugtakor mindenki hozzávitte a különféle bajokban szenvedő betegét; ő pedig mindegyikükre rátette a kezét, és meggyógyította őket.
41 Ördögök is kimentek sok emberből, és ezt kiáltozták: "Te vagy az Isten Fia!" De rájuk parancsolt, és nem engedte őket beszélni, mert tudták, hogy ő a Krisztus.
42 Napkeltekor pedig elindult, és kiment egy lakatlan helyre. De a sokaság megkereste őt, odamentek hozzá, és tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük.
43 Ő azonban ezt mondta nekik: "A többi városban is hirdetnem kell az Isten országának evangéliumát, mert ezért küldettem."
44 És hirdette az igét Júdea zsinagógáiban.
Péter halfogása(D)
5 Amikor egyszer a sokaság hozzá tódult, és hallgatta az Isten igéjét, ő a Genezáret-tó partján állt.
2 Meglátott két hajót, amely a part mentén vesztegelt; a halászok éppen kiszálltak belőlük, és hálóikat mosták.
3 Ekkor beszállt az egyik hajóba, amelyik Simoné volt, és megkérte, hogy vigye őt egy kissé beljebb a parttól, azután leült, és a hajóból tanította a sokaságot.
4 Miután abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: "Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!"
5 Simon így felelt: "Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat."
6 S amikor ezt megtették, olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik;
7 ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek.
8 Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt: "Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!"
9 A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt és azokat, akik vele voltak és segítettek;
10 de ugyanígy Jakabot és Jánost, a Zebedeus fiait is, akik társai voltak Simonnak. Jézus akkor így szólt Simonhoz: "Ne félj, ezentúl emberhalász leszel!"
11 Erre kivonták a hajókat a partra, és mindent otthagyva követték őt.
Isten megfizet
64 A karmesternek: Dávid zsoltára.
2 Hallgasd meg, Istenem, panaszkodó szavamat! Óvd meg életemet, mert ellenség rettent!
3 Védj meg a gonoszok ármánykodásától, a gonosztevők dühöngésétől!
4 Élesítik nyelvüket, mint a kardot, sértő szavaikkal célba vesznek, mint nyilakkal.
5 Rejtekhelyről lövöldöznek a feddhetetlenre, hirtelen lőnek rá, nem félnek.
6 Eltökélték magukat a gonosztettre, megbeszélik, hogy titokban tőrt vetnek. Gondolják: Ki látja őket?
7 Álnokságot terveznek, titokban tartják tervüket. Mert kifürkészhetetlen az ember belseje és szíve.
8 De Isten kilövi rájuk nyilát hirtelen, és megsebesülnek.
9 Saját nyelvük buktatja el őket, aki csak látja, fejét csóválja.
10 Félelem fog el minden embert, és hirdetik Isten tetteit, megértik cselekedeteit.
11 Örülni fog az ÚRban az igaz, mert nála talált oltalmat, dicséretet mondanak a tiszta szívűek.
22 Mint disznó orrában az aranykarika, olyan a szép asszony, ha nincs jó ízlése.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society