M’Cheyne Bible Reading Plan
23 Ne vegye el senki apja feleségét, és ne emelje fel apja takaróját!
Kik tartozhatnak az Úr gyülekezetéhez?
2 Nem tartozhat az Úr gyülekezetéhez a zúzott heréjű vagy kimetszett.
3 Nem tartozhat az Úr gyülekezetéhez a kevert vérű, még a tizedik nemzedéke sem tartozhat az Úr gyülekezetéhez.
4 Nem tartozhat az Úr gyülekezetéhez ammóni vagy móábi ember, még a tizedik nemzedékük sem tartozhat az Úr gyülekezetéhez, sohasem.
5 Mert nem jöttek elétek kenyérrel és vízzel az úton, amikor kijöttetek Egyiptomból, és mert felbérelték ellened Bálámot, Beór fiát, az arám-naharaimi Petórból, hogy átkozzon meg téged.
6 De Istened, az Úr, nem akarta Bálámot meghallgatni; sőt Istened, az Úr, áldásra fordította az átkot, mivel szeret téged Istened, az Úr.
7 Ne törődj békességükkel és javukkal soha, egész életedben!
8 Ne utáld az edómiakat, mert testvéreid ők! Ne utáld az egyiptomiakat, mert jövevény voltál országukban!
9 Ezeknek a harmadik nemzedékben született fiai az Úr gyülekezetéhez tartozhatnak.
A tábor tisztasága
10 Ha táborba szállsz ellenségeid ellen, őrizkedj minden rossz dologtól!
11 Ha valaki valamely éjszakai eset miatt nem tiszta, az menjen ki a táboron kívülre, ne maradjon benn a táborban.
12 Estefelé mosakodjék meg, és naplementekor már bemehet a táborba.
13 Legyen a táboron kívül egy hely, ahová félremégy.
14 Legyen a fölszerelésed között ásó is, hogy amikor kinn leülsz, gödröt áshass vele, és betakarhasd, ami elment tőled.
15 Mert Istened, az Úr veled jár a táborban, hogy segítségedre legyen, és kezedbe adja ellenségeidet; legyen azért a táborod szent, ne lásson ő nálad semmi szemérmetlenséget, mert elfordul tőled.
Különböző tilalmak
16 Ne küldd vissza urához a rabszolgát, ha hozzád menekül urától!
17 Hadd lakjék közötted azon a helyen, amelyet választ magának városaid közül, ahol jó neki. Ne nyomorgasd őt!
18 Ne legyen szent helyeden parázna nő Izráel leányai közül, se parázna férfi Izráel fiai közül!
19 Ne vidd a parázna nő bérét, se a parázna férfi keresményét Istenednek, az Úrnak a házába, semmiféle fogadalom címén, mert mindkettő utálatos Istened, az Úr előtt.
20 Ne végy kamatot atyádfiától se pénz, se élelem, se más egyéb után, amit kamatra szokás adni!
21 Az idegentől vehetsz kamatot, de atyádfiától ne végy kamatot! Akkor megáld téged Istened, az Úr minden vállalkozásodban azon a földön, ahová most bemégy, hogy birtokba vedd.
22 Ha fogadalmat teszel Istenednek, az Úrnak, ne halogasd annak a teljesítését, mert úgyis számon kéri tőled Istened, az Úr, és vétek fog terhelni.
23 Ha nem teszel fogadalmat, azzal nem vétkezel.
24 Vigyázz azért, hogy megtedd, amit kimondasz, ha önkéntes áldozatot fogadsz Istenednek, az Úrnak, ahogyan azt megígéred.
25 Ha bemégy embertársad szőlőjébe, ehetsz szőlőt, ha megkívánod, és jóllakhatsz, de edénybe ne rakj!
26 Ha bemégy embertársad gabonája közé, szakíthatsz a kezeddel kalászokat, de sarlóval ne vágj embertársad gabonájából!
Az istenfélelem jutalma
112 Dicsérjétek az URat! Boldog ember az, aki az URat féli, sok örömöt talál parancsolataiban.
2 Utódja hős lesz a földön, a becsületesek nemzedéke áldott lesz.
3 Vagyon és gazdagság lesz házában, igazsága örökre megmarad.
4 Világosság ragyog a sötétben is a becsületesekre attól, aki kegyelmes, irgalmas és igaz.
5 A jó ember könyörületes, és kölcsönt ad, ügyeit törvényesen intézi.
6 Nem is fog meginogni sohasem, örökre emlékezetes lesz az igaz.
7 Nem fél a rossz hírtől, erős a szíve, bízik az ÚRban.
8 Rendületlen a szíve, nem fél, végül megvetéssel néz ellenségeire.
9 Bőven adakozik a szegényeknek, igazsága örökre megmarad, hatalma dicsőségesen emelkedik.
10 Látja ezt a bűnös, és bosszankodik, fogát csikorgatja, és emészti magát. A bűnösök kívánsága semmibe vész.
Az ÚR fensége és kegyelme
113 Dicsérjétek az URat! ÚRnak szolgái, dicsérjétek, dicsérjétek az ÚR nevét!
2 Legyen áldott az ÚR neve most és mindörökké!
3 Napkelettől napnyugatig dicsérjétek az ÚR nevét!
4 Magasan fölötte van az ÚR mindennépnek, dicsősége fölötte van az egeknek.
5 Ki hasonlítható Istenünkhöz, az ÚRhoz, aki a magasban lakik,
6 és a mélybe néz, az égre is, a földre is?
7 Fölemeli a porból a nincstelent, és kiemeli a szemétből a szegényt.
8 Az előkelők közé ülteti, népe előkelői közé.
9 Megengedi, hogy a meddő úgy lakjék a házban, mint fiaknak boldog édesanyja. Dicsérjétek az URat!
Isten nem vetette el népét
50 Ezt mondja az Úr: Hol van anyátok válólevele, amellyel elküldtem őt? Van-e hitelezőm, akinek titeket eladtalak? Csak bűneitek miatt adtalak el, vétkeitek miatt küldtem el anyátokat!
2 Miért nem volt ott senki, amikor hozzátok mentem? Miért nem válaszolt senki, amikor szólítottalak? Olyan rövid már a kezem, hogy nem tud megváltani? Nincs már annyi erőm, hogy megmentselek? Íme, dorgáló szavammal kiszárítom a tengert, pusztává teszem a folyókat! Bűzlenek a halak, mert nem lesz víz, és elpusztulnak a szomjúságtól.
3 Feketébe öltöztetem az eget, és zsákruhát húzok rá.
Az Úr szolgáját szenvedés éri
4 Az én Uram, az Úr, megtanított engem mint tanítványát beszélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak. Minden reggel fölébreszt engem, hogy hallgassam tanítványként.
5 Az én Uram, az Úr, megnyitotta fülemet. Én pedig nem voltam engedetlen, nem hátráltam meg.
6 Hagytam, hogy verjék a hátamat, és tépjék a szakállamat. Arcomat nem takartam el a gyalázkodás és köpködés elől.
7 De az én Uram, az Úr, megsegít engem, ezért nem maradok gyalázatban. Olyanná tettem arcomat, mint a kovakő, mert tudom, hogy nem vallok szégyent.
8 Közel van, aki igazságot ad nekem, ki mer perbe szállni velem?! Álljunk elő együtt! Ki az én vádlóm? Lépjen ide!
9 Íme, az én Uram, az Úr, megsegít engem, ki mer bűnösnek mondani? Mindnyájan szétmállanak, mint a ruha, moly rágja meg őket.
10 Aki köztetek féli az Urat, hallgasson szolgája szavára! Aki sötétségben jár, és nem ragyog rá fény, bízzon az Úr nevében, és támaszkodjon Istenére!
11 De mindnyájan, akik tüzet szítotok, gyújtónyilakat gyártotok, saját tüzetek lángjába kerültök, nyilaitok tüzébe, melyeket gyújtottatok! Az én kezem teszi ezt veletek, kínok közé kell jutnotok!
Krisztus ezeréves uralma
20 És láttam, hogy egy angyal leszállt a mennyből; az alvilág kulcsa volt nála, és egy nagy lánc a kezében.
2 Megragadta a sárkányt, az ősi kígyót, aki az ördög és a Sátán, megkötözte ezer esztendőre,
3 levetette a mélységbe, bezárta, és pecsétet tett rá, hogy meg ne tévessze többé a népeket, amíg el nem telik az ezer esztendő: azután el kell oldoztatnia majd egy kis időre.
4 És láttam trónokat: helyet foglaltak rajtuk, és ítélő hatalmat kaptak azoknak a lelkei, akiknek fejüket vették a Jézusról való bizonyságtételért és az Isten igéjéért; akik nem imádták a fenevadat, sem az ő képmását, és nem vették fel az ő bélyegét a homlokukra és kezükre: ezek életre keltek, és uralkodtak a Krisztussal ezer esztendeig.
5 A többi halott nem kelt életre, míg el nem telt az ezer esztendő. Ez az első feltámadás.
6 Boldog és szent az, akinek része van az első feltámadásban: ezeken nincs hatalma a második halálnak, hanem az Isten és a Krisztus papjai lesznek, és vele fognak uralkodni ezer esztendeig.
Góg és Magóg
7 Amikor pedig eltelik az ezer esztendő, a Sátán elbocsáttatik börtönéből,
8 és elmegy, hogy megtévessze a népeket a föld négy sarkán, Gógot és Magógot is; hogy összegyűjtse háborúra azokat, akiknek annyi a száma, mint a tenger fövenye.
9 És felvonultak a fennsíkra, és bekerítették a szentek táborát és a szeretett várost, de tűz szállott alá az égből, és elpusztította őket.
10 Az ördög pedig, aki megtévesztette őket, a tüzes és kénes tóba vettetett, ahol a fenevad és a hamis próféta is van, és gyötrődnek éjjel és nappal örökkön-örökké.
A halottak feltámadása és az utolsó ítélet
11 És láttam egy nagy fehér trónust és a rajta ülőt: színe elől eltűnt a föld és az ég, és nem maradt számukra hely.
12 És láttam, hogy a halottak, nagyok és kicsinyek a trónus előtt állnak, és könyvek nyittattak ki. Még egy könyv nyittatott ki, az élet könyve, és a halottak a könyvbe írottak alapján ítéltettek meg cselekedeteik szerint.
13 A tenger kiadta a benne levő halottakat, a Halál és a Pokol is kiadták a náluk levő halottakat, és megítéltetett mindenki cselekedetei szerint.
14 És a Halál és a Pokol belevettetett a tűz tavába: ez a második halál, a tűz tava.
15 Ha valakit nem találtak beírva az élet könyvébe, azt a tűz tavába vetették.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society