The Daily Audio Bible

11 Amikor Roboám visszaért Jeruzsálembe, összegyűjtötte 180 000 legjobb harcosát Júda és Benjámin törzséből. Hadjáratot akart indítani Izráel fellázadt törzsei ellen, hogy visszaszerezze fölöttük királyi hatalmát. ² Ekkor azonban az Örökkévaló szólt Semajának, az Isten emberének: ³ „Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának, és mindazoknak, akik Izráel népéből Júdában és Benjáminban laknak: ⁴ Ezt mondja az Örökkévaló: »Ne vonuljatok fel, és ne harcoljatok testvéreitek ellen! Minden férfi térjen vissza a családjához, mert ezt én akartam így«!” Ők pedig hallgattak az Örökkévaló szavára, hazatértek, és nem vonultak fel Jeroboám ellen.

Roboám megerősíti Júdát

⁵ Roboám Jeruzsálemben lakott. Megerősítette a következő városokat, hogy meg tudja védeni országát, Júdát: ⁶ Betlehem, Étám, Tékoa, ⁷ Bét-Cúr, Szókó, Adullám, ⁸ Gát, Márésá, Zíf, ⁹ Adóraim, Lákis, Azéka, ¹⁰ Corá, Ajjálón és Hebron. Ezek voltak a megerősített városok Júda és Benjámin törzsi területén. ¹¹ Ezekbe a városokba Roboám kato nai vezetőket nevezett ki, és élelmiszer-raktárakat létesített, ahol olívaolajat és bort is tároltak. ¹² Fegyvereket is felhalmozott: pajzsokat, kopjákat és egyéb fegyvereket. Így erősítette meg ezeket a várakat és királyi uralmát Júda és Benjámin fölött.

¹³ A papok és a léviták Izráel egész területéről mindenhonnan Roboámhoz jöttek, és őt ismerték el királyuknak. ¹⁴ Ugyanis Jeroboám és fiai elűzték őket, és nem engedték, hogy papi szolgálatukat végezzék, és hogy az Örökkévalót szolgálják. Ezért a léviták elhagyták birtokaikat, meg legelőiket; és Júda területére, valamint Jeruzsálembe költöztek.

¹⁵ Jeroboám pedig maga nevezett ki olyan embereket, akik úgy szolgáltak, mint a papok, csakhogy a különböző magaslatokon. Ezeken a helyeken Jeroboám parancsára kecske és bika formájú bálványszobrokat állítottak fel. ¹⁶ A papokat és a lévitákat követve Izráel valamennyi törzséből Jeruzsálembe jártak fel az Örökkévalónak, őseik Istenének áldozatokat bemutatni mindazok, akik szívvel-lélekkel keresték az Örökkévalót, Izráel Istenét. ¹⁷ Ezek támogatták Roboámot, Salamon fiát, és erősítették királyságát, Júdát — de csak három évig, mert eddig követték Dávid és Salamon útját.

Roboám családja

¹⁸ Roboám felesége Mahalat, Jerimótnak, Dávid fiának a leánya volt. Mahalat anyja Abihail, Eliábnak, Isai fiának a leánya volt. ¹⁹ Roboám és Mahalat fiai: Jeús, Semarjá és Zaham. ²⁰ Később Roboám feleségül vette Maakát, Absolon unokáját, akitől a következő gyermekei születtek: Abijjá, Attaj, Zíza és Selómit. ²¹ Roboámnak tizennyolc felesége és hatvan ágyasa volt, de közülük Maakát, Absolon unokáját szerette a legjobban. Feleségeitől és ágyasaitól összesen 28 fia és 60 leánya született.

²² Roboám kiválasztotta a fiai közül Abijját, Maaká fiát, hogy utána ő legyen a király. ²³ Ezért a többi fiát okosan szétküldte azokba a megerősített városokba, amelyek Júda és Benjámin területén voltak. Bőségesen ellátta őket mindennel, és számos feleséget szerzett nekik.

Sisák fáraó hadjárata Jeruzsálem ellen^(A)

12 Roboám erőskezű király volt, és megerősítette a királyságát is. Ezután azonban elfordult az Örökkévaló Törvényétől, és egész Júda^[a] követte ebben.

² Uralkodásának ötödik évében Sisák, az egyiptomi fáraó hadseregével felvonult Jeruzsálem ellen — mert Roboám és népe hűtlenné lett az Örökkévalóhoz. ³ Az egyiptomi seregben 1 200 harci szekér és 60 000 lovas, meg számtalan gyalogos volt, még líbiai, szukki és etiópiai harcosok is. ⁴ Miután Sisák elfoglalta a megerősített városokat Júdában, megérkezett seregével Jeruzsálemhez.

⁵ Akkor Semajá próféta elment Jeruzsálembe Roboámhoz, akinél összegyűltek Júda fejedelmei Sisák miatt, és ezt mondta nekik: „Ezt mondja az Örökkévaló: »Mivel elhagytatok engem, ezért Sisák kezébe adlak benneteket.«”

⁶ Ekkor Júda fejedelmei és a király megalázták magukat, és azt mondták: „Igazságos az Örökkévaló!”

⁷ Amikor az Örökkévaló látta, hogy megalázták magukat, szólt Semajának: „Mivel megalázták magukat, nem pusztítom el őket, hanem némi szabadulást adok nekik. Nem zúdítom haragomat Jeruzsálemre Sisák keze által, ⁸ de mégis a szolgái lesznek, hogy megtanulják, mi a különbség a között, ha engem szolgálnak, vagy ha idegen népek királyait.”

⁹ Így hát Sisák Jeruzsálem ellen vonult, és kifosztotta az Örökkévaló házát és a király palotáját — minden kincset elvitt belőlük, semmit nem hagyott meg. Még azokat az aranypajzsokat is elvitte, amelyeket Salamon készíttetett. ¹⁰ Ezek helyett Roboám bronzpajzsokat készíttetett, és azokat adta a palotaőrség vezetőinek, akik a kapukat őrizték. ¹¹ Amikor a király bement az Örökkévaló Templomába, a testőrök felvették a pajzsokat, azután ismét visszavitték azokat a helyükre, az őrség szobájába.

¹² Amikor Roboám megalázta magát, az Örökkévaló haragja elfordult tőle, és nem pusztította el őt. Még volt valami jó Júdában.

¹³ Roboám erős kézzel uralkodott Jeruzsálemben. Negyvenegy éves volt, amikor trónra lépett, és tizenhét évig volt király Jeruzsálemben, amelyet az Örökkévaló választott ki Izráel törzsei közül, hogy oda helyezze nevét. Roboám anyja az ammoni Naamá volt. ¹⁴ Roboám gonosz dolgokat tett, mert nem szánta oda a szívét teljesen az Örökkévaló keresésére.

¹⁵ Roboám viselt dolgai, története és családjának leszármazása elejétől végéig meg vannak írva Semajá próféta krónikáiban és Iddó próféta könyvében. Roboám és Jeroboám között állandóan háborúskodás folyt. ¹⁶ Azután meghalt Roboám, akárcsak ősei. Dávid városában temették el, és utána a fia, Abijjá lett a király.

Abijjá uralkodása^(B)

13 Jeroboám király uralkodásának tizennyolcadik évében lett Abijjá Júda királya, ² aki három évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja Mikajáhú volt, a gibeai Úriél leánya. Háborúskodás folyt Abijjá és Jeroboám, Izráel királya között. ³ Abijjá 400 000 válogatott harcossal indult az ütközetre, míg Jeroboám 800 000 válogatott vitézzel jött ellene.

⁴ Abijjá kiállt a Cemáraim-hegy csúcsára, amely Efraim hegyvidékén van, és így kiáltott: „Hallgassatok rám Jeroboám és Izráel népe! ⁵ Nem tudjátok, hogy az Örökkévaló, Izráel Istene örökre Dávidnak és leszármazottjainak adta a királyi uralmat — örök szövetsége^[b] által? ⁶ Jeroboám, Nebát fia, aki szolgája volt Salamonnak, Dávid fiának, mégis fellázadt ura ellen! ⁷ Haszontalan és aljas emberek gyűltek köré, és ellene fordultak Roboámnak, Salamon fiának, aki még tapasztalatlan és kezdő volt az uralkodásban, és nem tudott velük szemben határozottan fellépni.

⁸ És most azt képzelitek, hogy legyőzhetitek az Örökkévaló királyságát, amely fölött az uralom Dávid fiainak a kezében van? Abban bíztok, hogy sokan vagytok, és veletek vannak az arany bikaszobrok, amelyeket Jeroboám készített, hogy azok legyenek isteneitek? ⁹ Elűztétek az Örökkévaló papjait, Áron leszármazottjait, igaz? Elzavartátok a lévitákat, és ti választottatok magatoknak papokat, mint az idegen népek! Aki hoz egy bikaborjút és hét kost, azt már pappá szentelitek — akárki legyen is —, hogy azokat a bálványokat szolgálja, akik nem is istenek!

¹⁰ A mi Istenünk azonban maga az Örökkévaló! Mi nem hagytuk el őt. Itt vannak velünk a papok, Áron fiai, akik az Örökkévalót szolgálják — és itt vannak a léviták, hogy segítsék őket! ¹¹ Minden reggel és este bemutatják az égőáldozatokat és az illatáldozatot a füstölőszerekkel, elrendezik a szent kenyereket a színarany asztalon, gondozzák az aranymécseseket, hogy fényesen világítsanak minden este. Igen, mi gondosan megtartjuk az Örökkévaló, a mi Istenünk rendelkezéseit, ti pedig elhagytátok őt! ¹² Lássátok meg, hogy Isten maga van velünk! Ő a mi vezérünk, és papjai velünk vannak, akik trombitálnak, és jelt adnak a csatára ellenetek! Ó Izráel, ne harcolj atyáid Istene, az Örökkévaló ellen, mert nem győzhetsz ellene!”

¹³ Jeroboám azonban serege egyik részét titokban Abijjá serege mögé küldte. Így Abijjá serege, Júda harcosai elől és hátul is ellenséggel néztek szembe. ¹⁴ Amikor észrevették, hogy Jeroboám serege bekerítette őket,^[c] az Örökkévalóhoz kiáltottak segítségért, és a papok megfújták a trombitákat. ¹⁵ Azután egyszerre nagyot kiáltottak — s akkor Isten lesújtott Jeroboámra és Izráel seregére, amelyet így Abijjá és Júda serege legyőzött. ¹⁶ Izráel harcosai elfutottak Júda elől, és Isten Júda kezébe adta őket. ¹⁷ Abijjá és serege nagy győzelmet aratott, Izráelből pedig 500 000 válogatott harcos esett el. ¹⁸ Így Izráel vereséget és megaláztatást szenvedett, Júda serege pedig győzött, mert ők atyáik Istenében, az Örökkévalóban bíztak.

¹⁹ Abijjá és serege üldözte Jeroboámot és seregét, és elfoglalt néhány várost: Bételt, Jesánát és Efravint, a körülöttük lévő falvakkal együtt.

²⁰ Jeroboám nem is tudott többé megerősödni, amíg Abijjá uralkodott. Azután az Örökkévaló lesújtott Jeroboámra, aki meghalt. ²¹ Abijjá hatalma azonban egyre növekedett, tizennégy feleséget vett magának, akiktől 22 fia és 16 leánya született. ²² Abijjá többi tettei és mondásai meg vannak írva Iddó próféta könyvében.

²⁶ Hasonlóképpen a Szent Szellem is segítségünkre siet abban, amiben erőtlenek vagyunk. Hiszen sokszor még azt sem tudjuk, hogy miért és hogyan imádkozzunk. A Szent Szellem azonban maga könyörög értünk, szavakkal ki sem fejezhető sóhajtásokkal. ²⁷ Isten ugyanis jól tudja, mi van a szívünkben, és azt is, mi a Szent Szellem szándéka, mert ő Isten akarata szerint könyörög Isten népéért.

²⁸ Egészen biztosak vagyunk benne, hogy minden összedolgozik azoknak a javára, akik Istent szeretik — akiket ő a saját terve szerint elhívott. ²⁹ Hiszen őket Isten már a világ teremtése előtt ismerte. Sőt, külön is választotta őket, hogy a Fiához hasonlóvá váljanak. Igen, azt akarta, hogy Fia legyen az elsőszülött a sok testvér között Isten nagy családjában. ³⁰ Azt tervezte, hogy ezek a testvérek a Fiához hasonlítsanak. Ezeket a maga számára előre különválasztotta, azután elhívta, majd elfogadhatóvá tette őket, és dicsőséget is adott nekik.

Isten szeretete Krisztus Jézusban

³¹ Mit is lehetne még hozzátenni ezekhez? Mivel Isten velünk van, ki lehet ellenünk?! ³² Hiszen ő még a saját Fiát sem kímélte meg, hanem odaadta értünk, mindnyájunkért! Akkor hogyne adna nekünk minden mást is a Fiával együtt?

³³ Ki vádolhatja azokat, akiket Isten kiválasztott? Senki! Isten felmentette őket minden vád alól! ³⁴ Akkor ki ítélhetné el őket? Talán Krisztus Jézus? Hiszen ő nemcsak meghalt, de fel is támadt értünk! Most pedig az Atya jobb oldalán ül, és közbenjár értünk az Atyánál! ³⁵ Mi választhat el bennünket Krisztus szeretetétől? Elnyomás, szenvedés, nyomor, nehézségek, üldözés, éhínség, ruhátlanság, életveszély, vagy akár ha meg is ölnek bennünket? Nem, egyik sem! ³⁶ Hiszen az Írás is azt mondja:

³⁷ Mindezek ellenére, minden nehéz helyzetben mi vagyunk a győztesek! Sőt, még annál is többek — ő általa, aki szeretett bennünket. ^38-39 Mert Isten szeretetétől semmi, de semmi nem tud minket elválasztani — ebben egészen biztos vagyok! Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem az uralkodó szellemek, sem ami most van, vagy ami ezután következik, sem azok, akiknek hatalmuk van, semmi, ami a magasságban vagy a mélységben van, semmiféle teremtmény sem választhat el bennünket Isten irántunk való szeretetétől, amely Urunkban, Jézus Krisztusban mutatkozott meg.