The Daily Audio Bible

²⁵ „Hallottam azokat a prófétákat, akik hazugságot prófétálnak a nevemben, és azt állítják, hogy üzenetet kaptak tőlem álmukban. ²⁶ Meddig fogják még folytatni ezt? Meddig vezetik félre népemet hazugságokkal, amelyeket maguk találtak ki? ²⁷ Azt gondolják, hogy ezekkel a hazug álmokkal, amelyeket egymásnak mesélnek, elfelejtetik népemmel az én nevemet? Azt remélik, hogy népem ugyanúgy elfelejtkezik majd rólam, mint ahogy őseik elfordultak tőlem, és Baálhoz pártoltak? ²⁸ Mi köze a polyvának a tiszta búzához? Ugyanígy, amit ezek a próféták álmodnak, azt nem én üzentem nekik! Ha el akarják mesélni egymásnak, mit álmodtak, ám tegyék! De ha valakihez szólok, az hirdesse is a többieknek hűségesen, amit mondtam neki!

²⁹ Vajon nem olyan az én szavam, mint a tűz — kérdezi az Örökkévaló —, vagy mint a sziklazúzó pöröly?^[a]

³⁰ Ezért a hamis próféták ellen fordulok — mondja az Örökkévaló —, akik egymástól lopják a szavaikat, de úgy hirdetik, mintha tőlem hallották volna. ³¹ Igen, ellenük megyek, mert úgy hirdetik a saját szavaikat, mintha az én beszédemet tolmácsolnák: »Ezt mondja az Örökkévaló…«. ³² Ellene megyek azoknak, akik hazug álmokat prófétálnak — mondja az Örökkévaló —, és félrevezetik népemet hazugságaikkal és hamisságaikkal, holott én nem küldtem őket, és nem bíztam rájuk semmit. Bizony, nem használnak semmit népemnek” — mondja az Örökkévaló.

Ne emlegessétek az Örökkévaló terhét!

³³ „Jeremiás, a próféták, papok, vagy az egyszerű emberek meg fogják kérdezni tőled: »Milyen terhet^[b] rakott vállunkra az Örökkévaló?« Akkor ezt feleld nekik: »Nem én raktam rátok terhet, hanem ti vagytok az én terhemre! Bizony, ledoblak titeket a vállamról!« — ezt üzeni nektek az Örökkévaló.

³⁴ Ha pedig ezentúl bárki — legyen az próféta, pap, vagy közember — még egyszer ki meri ejteni, hogy »Az Örökkévaló terhe…«, akkor súlyosan megbüntetem, egész családjával együtt!

³⁵ Ehelyett azt kérdezzétek egymástól: »Mit válaszolt az Örökkévaló?«, vagy: »Mit üzent az Örökkévaló?«

³⁶ Többé senki se emlegesse »az Örökkévaló terhét«, mert mindenkinek valóban »terhes« lesz az ő szava, ha kiforgatjátok és eltorzítjátok az Élő Isten beszédét, az Örökkévalónak, a Seregek Urának, Istenünknek szavait! ³⁷ Ha meg akarjátok kérdezni a prófétát, ezt kérdezzétek tőle: »Mit válaszolt az Örökkévaló?«, vagy: »Mit üzent az Örökkévaló?«

³⁸ Ha pedig nem engedelmeskedtek, és mégis emlegetitek »az Örökkévaló terhét«, noha megtiltottam, ³⁹ akkor fölkaplak, és messzire hajítalak szemem elől titeket és a várost, amelyet őseiteknek és nektek adtam. ⁴⁰ Rátok pedig örökké tartó szégyent és gyalázatot borítok, amely soha nem merül feledésbe.”

Látomás a jó és rossz fügékről

24 Nebukadneccar, Babilónia királya száműzetésbe hurcolta Jeruzsálemből Babilóniába Júda királyát, Konjáhút^[c], Jójákim fiát és országa fejedelmeit, meg a különböző mesterségek szakembereit és a kovácsokat. Miután ez megtörtént, az Örökkévaló látomásban mutatott nekem két kosár fügét, amelyek az Örökkévaló Temploma előtt voltak. ² Az egyik kosárban igen szép és érett fügéket láttam, amilyenek az elsőként érő fügék szoktak lenni, a másikban azonban nagyon romlott fügék voltak, teljesen ehetetlenek.

³ Akkor az Örökkévaló megkérdezte: „Mit látsz, Jeremiás?”

Így válaszoltam: Fügéket látok, a jó fügék nagyon szépek és jók, de a rosszak annyira megromlottak, hogy teljesen ehetetlenek.

⁴ Ekkor az Örökkévaló ismét szólt hozzám: ⁵ „Ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Istene: Amilyenek ezek a jó fügék, olyanok számomra azok a Júdából elhurcolt foglyok, akiket én küldtem erről a helyről a káldeusok földjére. Jóakarattal leszek irántuk. ⁶ Jóindulatú figyelemmel kísérem, és majd ismét visszahozom őket erre a földre. Akkor ismét fölépítem, és nem rombolom le, elültetem, és nem tépem ki őket. ⁷ Olyan szívet adok nekik, amellyel megismernek engem, hogy én vagyok az Örökkévaló. Ők népemmé lesznek, én pedig Istenükké leszek, mert teljes szívvel-lélekkel visszatérnek hozzám.

⁸ Amilyenek a másik kosár rossz fügéi — mondja az Örökkévaló —, olyanok számomra Cidkijjá, Júda királya, meg a fejedelmei, és akik még Jeruzsálem lakói közül a városban maradtak, meg azok, akik Júdából Egyiptomba költöztek. Mindezek olyanok, mint a teljesen megrohadt, ehetetlen fügék.

⁹ Meg fogom büntetni őket, és büntetésük rémülettel tölti el a nemzeteket mindazokban az országokban, ahová kiűzöm őket. Gyalázzák, gúnyolják, átkozzák majd őket, és példálóznak velük. ¹⁰ Én pedig fegyvert, éhínséget és halálos járványokat küldök rájuk, amíg teljesen ki nem pusztulnak mindannyian arról a földről, amelyet őseiknek és nekik adtam.”

Sohasem hallgattatok szavamra!

25 Az Örökkévaló üzenete érkezett Jeremiáshoz Júda egész népéről. Ez Jójákim, Jósiás fia, Júda királya uralkodásának negyedik évében^[d] történt. Ez az év egyúttal Nebukadneccar, Babilónia királya uralkodásának első esztendeje volt. ² Ez az üzenet, amelyet Jeremiás próféta kihirdetett Júda egész népének és Jeruzsálem összes lakóinak:

³ „Huszonhárom év óta, azaz Jósiás, Ámón fia, Júda királya uralkodásának tizenharmadik évétől kezdve mind a mai napig szüntelen érkezik hozzám az Örökkévaló üzenete — én pedig minden alkalommal késedelem nélkül hirdettem nektek, amit üzent, de ti sohasem hallgattatok rám! ⁴ Igen, az Örökkévaló idejében elküldte hozzátok szolgáit, a prófétákat, de sohasem hallgattatok rájuk, és nem akartatok engedelmeskedni.

⁵ A próféták pedig mind ezt hirdették nektek: »Változtassátok meg egész életeteket, hagyjátok abba gonosz tetteiteket! Mert csak ha engedelmeskedtek, akkor maradhattok örökké lakosai annak a földnek, amelyet régen az Örökkévaló őseiteknek és nektek adott. ⁶ Ne imádjátok az idegen isteneket, ne kövessétek, és ne szolgáljátok őket, ne ingereljetek haragra engem — mondta az Örökkévaló — kezetek alkotásaival, hogy ne kelljen megbüntetnem titeket!«^[e]

⁷ De ti nem hallgattatok rám — mondja az Örökkévaló —, hanem továbbra is haragra ingereltetek kezetek alkotásaival, a saját vesztetekre.”

Prófécia a hetven éves száműzetésről

⁸ Emiatt azt üzeni nektek az Örökkévaló, a Seregek Ura: „Mivel nem hallgattatok a szavamra, ⁹ elhívom észak felől^[f] a nemzetek seregét — mondja az Örökkévaló —, és szolgámat, Nebukadneccart, Babilónia királyát. Ide hozom őket, hogy elfoglalják ezt a földet, és harcoljanak lakosai ellen, sőt, a környező nemzetek ellen is. Bizony, úgy elpusztítom általuk Júdát és mindezeket az országokat, hogy örökké lakatlan pusztasággá lesznek, és aki csak látja romjaikat, elborzad és csodálkozik. ¹⁰ Véget vetek ezekben az országokban minden ünneplésnek és örvendezésnek, a vőlegény és a menyasszony örömének, még az őrlőkő hangja sem hallatszik többé, és kialszik a mécses világossága is. ¹¹ Ezeknek az országoknak a földje lakatlan romhalmazzá lesz, lakóik pedig Babilónia királyát fogják szolgálni hetven esztendeig.

¹² Azonban, mikor letelik a hetven év, meg fogom büntetni bűneik miatt Babilónia királyát és egész népét, meg a káldeusok földjét — mondja az Örökkévaló —, és egész országukat örökre pusztasággá teszem. ¹³ Bizony, beteljesítem Babilónián mindazt, amit ellene mondtam, és mindazt, amit Jeremiás prófétált ezekről a nemzetekről, és amit feljegyeztek ebben a könyvtekercsben. ¹⁴ Ők is szolgálni fognak sok más nemzetnek és nagy királyoknak. Így fizetek meg Babilónia népének, mindenért, amit tettek.”

Isten haragjának serlege

¹⁵ Az Örökkévaló, Izráel Istene mondta nekem: „Jeremiás, vedd el ezt a serleget a kezemből, és itasd meg mindazokat a nemzeteket, akikhez küldelek! Haragom bora van benne. ¹⁶ Igyanak belőle, részegedjenek meg, tántorogjanak, és veszítsék el a józan eszüket tőle, mert kardot küldök közéjük, amely gyilkolni fog.”

¹⁷ Elvettem a serleget az Örökkévaló kezéből, és megitattam belőle azokat a nemzeteket, amelyekhez az Örökkévaló küldött.

¹⁸ Először inni adtam belőle Jeruzsálemnek és Júda városainak, Júda királyainak és fejedelmeinek. Így vált az egész ország kietlen, rémítő és elátkozott pusztasággá, amelyen mindmáig megdöbben és csodálkozik, aki csak látja.

¹⁹ Azután megitattam Egyiptom királyát, a fáraót, vezetőit és szolgáit, és az ország egész népét.

²⁰ Majd megitattam az arabok összes törzseit, Úc földje királyait,

a filiszteusok királyait: Askelón, Gáza, Ekron városait, és Asdód városa lakóinak maradékát,

²¹ azután Edom, Moáb és Ammon országának népét,

²² majd Tírusz városának összes királyát és Szidón városának minden királyát,

meg a szigetek és a tengeren túli országok királyait,

²³ azután Dédán, Témá és Búz városait, és a nyírott hajú népeket,

²⁴ majd Arábia összes királyát, és a sivatagi törzseket,

²⁵ azután Zimri királyait, Élám királyait és Média királyait,

²⁶ majd az északi országok királyait.

A világ minden királyságát és nemzetét, közel és távol, egyiket a másik után, megitattam az Örökkévaló haragja borával: mindegyik ivott belőle.

Legvégül Babilónia^[g] királyának is innia kell belőle!

²⁷ „Jeremiás, mondd ezeknek a nemzeteknek: »Ezt üzeni nektek az Örökkévaló, a Seregek Ura, Izráel Istene: Igyatok mindannyian a harag serlegéből! Részegedjetek meg tőle egészen addig, amíg hánynotok kell! Essetek össze, hogy fel se tudjatok állni többé, mert öldöklő fegyvert küldök ellenetek!«

²⁸ Ha pedig nem akarják elfogadni kezedből a harag serlegét, s nem akarnak inni, akkor ezt mondd nekik: »Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura: mindenképpen innotok kell! ²⁹ Hiszen súlyos csapással sújtom azt a várost, amely nevemet viseli, csak nem képzelitek, hogy benneteket büntetés nélkül hagylak?! Bizony, ti sem maradtok büntetlenül, hanem öldöklő fegyvert küldök a föld minden lakosa és nemzete ellen! — ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura.«”

³⁰ „Jeremiás, prófétálj ellenük, és hirdesd nekik:

A Bűn Emberének megjelenése és pusztulása

2 Most pedig, testvéreim, Urunk, Jézus Krisztus eljöveteléről szeretnék írni nektek, és arról, hogyan fog bennünket magához gyűjteni. ² Kérünk, hogy ne rémüljetek meg, se ne zavarjon össze benneteket, ha valaki azt mondja, hogy az Úr Napja már itt is van! Mert vannak, akik ezt állítják, és bizonyos szellemek üzenetére vagy tanításokra hivatkoznak. Még az is lehet, hogy olyan hamis levelet is mutatnak nektek, amelyről azt állítják, hogy mi írtuk.

³ Semmiképpen ne engedjétek, hogy valaki becsapjon benneteket! Mert mielőtt az Úr Napja eljönne, még más dolgoknak is meg kell történniük. Előbb az Istentől való elfordulás ideje következik, majd megjelenik a Bűn Embere, aki pusztulásra van ítélve. ⁴ Ő az, aki szembeszáll majd mindennel, és mindenkivel, amit vagy akit „Isten”-nek neveznek és imádnak az emberek. Ugyanis saját magát akarja mindezek fölé emelni, egészen addig, hogy a trónját Isten templomába helyezi, és azt mondja magáról, hogy ő az Isten.

⁵ Erről már beszéltem nektek, amikor nálatok voltam, emlékeztek rá? ⁶ Azt is tudjátok, mi tartja vissza a Bűn Emberét, hogy csak a maga idejében jelenjen meg. ⁷ Igaz ugyan, hogy a törvénytelenség ereje titokban már is működik, de valaki most még feltartóztatja, amíg el nem távolítják a törvénytelenség útjából. ⁸ Amikor ez megtörténik, akkor fog megjelenni a Bűn Embere. Őt azonban az Úr Jézus meg fogja ölni a leheletével. Az Úr megjelenésének dicsőségével vet majd véget neki.

⁹ A Bűn Emberének megjelenése a Sátán munkájának eredménye lesz. Ennek a személynek a működését nagy erők, hamis jelek és csodák^[a] fogják kísérni. ¹⁰ Mindenféle gonosz trükkel igyekszik becsapni majd azokat, akik a pusztulás felé haladnak, mert visszautasították az igazságot. Pedig, ha szerették volna az igazságot, megmenekülhettek volna. ¹¹ Mivel azonban nem az igazságot szerették, Isten megengedte, hogy a megtévesztés és hazugság ereje uralkodjon rajtuk, és hogy elhiggyék a hazugságot. ¹² Mindez pedig azért történik, hogy akik nem hittek az igazságban, hanem a gonoszságban lelték örömüket, ítélet alá kerüljenek.

Isten az üdvösségre választott ki benneteket

¹³ Értetek azonban, testvéreim — akiket szeret az Úr —, mindig hálával tartozunk Istennek, mivel ő kezdettől fogva kiválasztott benneteket, hogy üdvösséget nyerjetek^[b] az igazságban való hitetek és a Szent Szellem által, aki Isten számára különválaszt benneteket. ¹⁴ Mert Isten erre hívott el titeket az örömhír által, amit tőlünk hallottatok. Arra hívott, hogy ti is részesüljetek Urunk, Jézus Krisztus dicsőségében. ¹⁵ S mivel ez így van, kérlek, hogy minden tekintetben álljátok meg a helyeteket! Kitartóan ragaszkodjatok a tanításhoz, amit tőlünk élőszóban, vagy levélben kaptatok!

^16-17 Azért imádkozunk, hogy Urunk, Jézus Krisztus és Isten, a mennyei Édesapánk bátorítsa a szíveteket és erősítsen meg benneteket minden jóra — szóban és tettekben egyaránt. Hiszen Isten megmutatta, hogy mennyire szeret bennünket, és irántunk való jóindulatából örökké tartó vigasztalást, bátorítást és biztos reményt adott nekünk.

A zenészek vezetőjének. A gittitre. Kórah fiainak zsoltára.